Budapest, Gyöngyösi utca 10.
Amikor Septimius Severus afrikai származású római császár (193-211) Transaquincumnál, a mai Rákos-patak torkolatánál sikeresen visszaverte kitűnően átszervezett hadseregével a kvádokat, tanácsadója egy jól képzett és emberfeletti képességekkel rendelkező egyiptomi varázsló volt.
Bővebben:
A római császár annak köszönhette győzelmét, hogy tábori varázslója homokvihart támasztott a mai Madarász Viktor utca, Gyöngyösi utca környékén. A szerencsétlen barbárok félelmükben megzavarodtak, és futásnak eredtek. A római légiók katonái erre viszont szárnyakat kaptak, és kiszorították a barbár ellenséget.
Az egyiptomi varázslók eredményeinek hatására is terjedt a soknemzetiségű és különféle vallásokkal tarkán átszőtt Pannóniában, a mai Dunántúlon az Ízisz- és Ozirisz-kultusz. Aquincumból, a római kor emlékei közül előkerült olyan kőtábla, amelyen a bevésett hieroglifák, a Champollion óta megfejtett képírással rögzített sorok az Ízisz-kultusz gyakorlatáról szólnak és bizonyítanak.
Az egyiptomi vallásos jelképek és talizmán jellegű ábrázolások között igen fontos szerepet játszott az emberi szem hagyományos képi megjelenítése. A gonosz pillantástól való aggódás az egyiptomi halottkultusz szakrális emlékeiből szemléletes módon rajzolódik ki. A gonosz pillantás hatásának elhárítója eszerint egy sajátos emberi mozdulat, a fityisz - a hüvelyknek a mutató- és a középső ujj közé illesztése. A rómaiak - feltehetően egyiptomi hatásra - termékenységvarázsló jellegű, többnyire valamilyen fémből készült emberkefigurákat viseltek a nyakukba akasztva, hogy a feléjük irányuló gonosz pillantást lekössék, és így hatástalanítsák.